Alapszabály

Erdőbényei Közösségi Kapocs Egyesület Alapszabálya

- módosításokkal egységes szerkezetben -

Az Erdőbényei Közösségi Kapocs Egyesület tagjai, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabályát. A módosítások vastag dőlt betűvel kiemelve jelennek meg az alapszabály szövegében.

I.

Az egyesület adatai

  1. Az egyesület megnevezése: Erdőbényei Közösségi Kapocs Egyesület.
  2. Az egyesület rövid neve: Erdőbényei Közösségi Kapocs.
  3. Az egyesület székhelye: 3932 Erdőbénye, Felsőbénye utca 34.
  4. Az egyesületet alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.

II.

Az egyesület célja, tevékenysége

  1. Az egyesület célja:

Az erdőbényei közösségi életet gazdagító kulturális, művészeti, zenei, hagyományőrző, egészségmegőrző, ismeretterjesztő, környezetvédelmi rendezvények, foglalkozások, szakkörök és programok szervezésével, közösségfejlesztés és közösségépítés fiataloknak és időseknek, helyieknek és a falusi élet iránt érdeklődőknek egyaránt.

  • Az egyesület tevékenységei:
    • Az Egyesület a 2011. évi CLXXV. az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (továbbiakban Ectv.) 2. § 16. pontja szerinti közcélú és 20. pontja szerinti közhasznú tevékenységet folytat. 
    • Az Egyesület közhasznú jogállással nem rendelkezik.
    • Az Egyesület közhasznú jogállásra akkor tehet szert, ha a civil törvényben erre vonatkozóan meghatározott feltételeket teljesíti. A közhasznúsági feltételek teljesítése alapján az Egyesület kérelmére a Miskolci Törvényszék jogosult a közhasznú jogállás megállapítására és az Egyesület közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételére.
    •  Az egyesület alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységei:

A közösségi életet gazdagító kulturális, művészeti, hagyományőrző rendezvények, foglalkozások, szakkörök és programok szervezése, közösségfejlesztés és közösségépítés. Az egyesület műhelymunkákat, képzőművészeti, zenei és más előadóművészeti előadásokat, bemutatókat, akciókat, kiállításokat szervez. Továbbá könyvet, kiadványt és digitális tartalmakat készít, ad ki. Emellett társadalmi marketing tevékenységek végzésével, szakmai találkozók, fórumok, szervezésével, egyéni illetve művészeti csoportok részére tanulmányutak, találkozók, bemutatkozási és megjelenési lehetőségek biztosításával segíti a környezetében élő alkotókat. A kulturális, művészeti tevékenységei során kapcsolatot tart a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenységet folytat.

Egészségmegőrző, betegségmegelőző előadások, szemléletformáló események, táborok, és egyéb rendezvényeket szervez. Tanácsadó és információs programokat, szolgáltatásokat szervez.

Ismeretterjesztő előadások szervezése, lebonyolítása, művészeti, hagyományőrző programok, bemutatók, játszóházak, workshopok szervezése, lebonyolítása. Falusi életet megismertet. 

A természetvédelmi kultúra fejlesztése, a természet védelmével kapcsolatos ismeretek oktatása, helyi természetvédelmi feladatok ellátása, helyi környezetvédelem, természetjárás. Kultúrális örökségünk megóvása, védelme.

 

III.

Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

1.  Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

IV.

A vagyoni hozzájárulás mértéke, módja, esedékessége

  1. Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege a megalakulás évében 1000 Ft.
  2. A tagdíjat a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év május napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útjánmegfizetni.
  3. Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszony létesítésétől számított 30 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év május 31 napjáigköteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.
  4. A későbbiekben a tagdíj összegéről és megfizetésének esedékességéről a Közgyűlés a jelen alapszabályban rögzítettől eltérő szabályozást is megállapíthat.

V.

A tagság

  1. Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, aki az egyesület célkitűzésével egyetért és a célok megvalósítása érdekében tevékenységében aktívan részt kíván venni, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.
  2. Az egyesület különleges jogállású tagságot határoz meg a pártoló és a tiszteletbeli tagok vonatkozásban.
  3. Pártoló tag lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) pénzügyi, dologi támogatása, valamint önkéntes tevékenysége révén kiemelkedő mértékben járul hozzá az Egyesület működéséhez.
  4. Tiszteletbeli tag lehet minden olyan természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) az Egyesület céljaival összefüggő területen kiemelkedő tevékenységet végez és/vagy különleges és kiemelkedő tevékenységével elsősorban erkölcsileg támogatja az egyesületet.

VI.

A tagsági jogviszony keletkezése

  1. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik.
  2. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül, egyszerű szótöbbséggel határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.
  3. A pártoló tag felvételéről az Elnökség határoz. A pártoló tagnak önkéntesen írásban kell nyilatkoznia arról, hogy elfogadja az Egyesület alapszabályát és vállalja a pártoló tagságot.
  4. A tiszteletbeli tag felvételéről a Közgyűlés határoz.  A tiszteletbeli tagnak önkéntesen írásban kell nyilatkoznia arról, hogy elfogadja az Egyesület alapszabályát és vállalja a tiszteletbeli tagságot.
  5. A Közgyűlés pártoló/ tiszteletbeli tagságra vonatkozó határozatát, annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a pártoló/tiszteletbeli tagnak. A pártoló/tiszteletbeli tagság létesítését elutasító közgyűlési határozat esetén jogorvoslatnak helye nincs.

VII.

A tagsági jogviszony megszűnése

  1. Az egyesületi tagság megszűnik:
  2. a tag kilépésével
  3. a pártoló és tiszteletbeli tagság lemondásával
  4. kizárással
  5. pártoló és tiszteletbeli tagság visszavonásával
  6. az egyesület megszűnésével
  7. a tag halálával,
  8. pártoló és tiszteletbeli tag jogi személy megszűnésével.
  9. Tagsági viszonyát a tag, illetve a pártoló és tiszteletbeli tag az elnökséghez intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolási kötelezettség nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.
  10. Az Elnökség kizárhatja azt a tagot, aki tagdíjának megfizetésével 6 hónapos késedelemben van és a tagdíj hátralékát írásbeli felszólítás ellenére sem fizeti meg.
  11. Egyesület tagot tagdíjhátralék miatt akkor lehet kizárni, ha az Elnökség azt megelőzően írásban, igazolható módon felhívta a tagot a tagdíjhátralék megfizetésére és a fizetési határidő eredménytelenül telt el.  A tagdíjhátralék megfizetésére történő felhívásban az elnökség nem szabhat meg 30 napnál rövidebb határidőt. A tagdíjhátralék megfizetésére vonatkozó felhívásban a tagot figyelmeztetni kell a mulasztásból fakadó esetleges jogkövetkezményre (a kizárásra). Az Elnökségnek a tag kizárására vonatkozó határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni az érintett tagnak.
  12. A tag kizárásáról – a tagdíjhátralék miatt történő kizárás kivételével –  a közgyűlés dönt. A tag kizárására akkor kerülhet sor, ha a tagnak az egyesületben való maradása tevékenysége, (mulasztása) vagy egyéb magatartása miatt nagymértékben veszélyeztetné az egyesület céljának elérését.
  13. Egyesületi tagot akkor lehet kizárni, ha az Elnökség azt megelőzően írásban, igazolható módon felhívta a tagot a kizárást eredményező ok megszüntetésére, illetve a mentőkörülmények írásban történő előterjesztésére, és a határidő eredménytelenül telt el.  A kizárást eredményező ok megszüntetésére, illetve a mentőkörülmények írásban történő előterjesztésére irányuló felhívásban az Elnökség nem szabhat meg 30 napnál rövidebb határidőt. A felhívásban a tagot figyelmeztetni kell a mulasztásból fakadó esetleges jogkövetkezményre (a kizárásra).  
  14. A tag kizárásáról a Közgyűlés egyszerű többségi határozattal hoz határozatot.
  15. A pártoló és tiszteletbeli és tag cím visszavonása esetén a tag kizárására vonatkozó 5. és 7. pontban rögzített rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

VIII.

A tagok jogai

  1. Az egyesület tagja jogosult:
  2. az egyesület tevékenységében részt venni
  3. az egyesület szolgáltatásait igénybe venni
  4. a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni
  5. az egyesület irataiba betekintetni
  6. arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
  7. A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.
  8. A pártoló és tiszteletbeli tagok jogai tekintetében a VIII. 1 pontban foglaltakat kell követni, azzal a különbséggel, hogy a pártoló és tiszteletbeli tag tisztségre nem választható, és szavazati joga nincs.

IX.

A tagok kötelezettségei

1.      Az egyesület tagja:

  1. Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
  2. Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.
  3. Köteles az általa vállalt közreműködést vagy anyagi támogatást teljesíteni.
  4. Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak rá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.

X.

Az egyesület szervei

1.       Az egyesület szervei:

a./ Közgyűlés

b./ Elnökség

A Közgyűlés

2.      A közgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve.

3.      A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

  1. az alapszabály elfogadása és módosítása;
  2. az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
  3. a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
  4. az éves költségvetés elfogadása;
  5. döntés a jogszabályok által meghatározott éves beszámoló és közhasznúsági melléklet elfogadásáról
  6. a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
  7. a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
  8. a végelszámoló kijelölése.
  9. a tagdíj összegének és esedékességének megállapítása
  10. az elnökség beszámolójának elfogadása
  11. az Egyesület nevével, címerével, logójával és minden a nevéhez kapcsolódó joggal kapcsolatos egy évnél hosszabb, illetve határozatlan idejű szerződéskötésre vonatkozó döntés
  12. tiszteletbeli tagság megállapítása és visszavonása
  13. pártoló tagság visszavonása
  • A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.  A közgyűlés ülése nem nyilvános, kivéve, ha a jogaszabály nyilvánosságot ír elő.   
  • A Közgyűlés ülése személyes részvétellel elektronikusan hírközlő eszközök igénybevételével is lefolytatható, ha a legfőbb szerv tagjainak személyazonossága az igénybe vett elektronikus úton megfelelően igazolható, dokumentálható. A Közgyűlés elektronikus úton történő lefolytatása ZOOM, GOOGLE MEET, SKYPE vagy más a célnak megfelelő digitális alkalmazással történhet. Amennyiben a jogszabály az egyesület döntéshozó szerve vonatkozásában az ülés nyilvánosságát írja elő biztosítani kell, hogy az ülést az adott szerv tagjain és az ülés meghívottjain kívül más érdeklődő is – a képi- és hanginformációk együttes fogadása mellett – élőben követhesse. Ez megvalósulhat a tagok elektronikus személyes jelenlétét biztosító elektronikus hírközlő lehetőség elérésének megosztásával. De biztosítható ettől eltérő, csak az egyoldalú információ közvetítésre alkalmas módon is (pl. YouTube vagy más az élő közvetítést engedő alkalmazással is). Az elektronikus hírközlő eszköz használatával megtartott nyilvános üléseken is ugyanazok számára kell a tanácskozási, véleményezési és döntési jogot biztosítani, mint a személyes jelenléttel megtartott üléseken.

Az elektronikus hírközlő eszköz segítségével megtartott ülésen történő részvétel lehetőségéről a személyes jelenléttel megtartott ülésekkel azonos módon kell tájékoztatni a tagokat, az érintetteket és a nyilvánosságot.

  • A Közgyűlés ülés tartása nélkül is hozhat határozatot.
  • A közgyűlést az elnökség legalább 8 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
  • A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.
  • A megismételt Közgyűlést az eredeti közgyűlési meghívóban az eredeti Közgyűlés napjára lehet összehívni. Ettől a Közgyűlést összehívó szerv vagy személy eltérhet, de ha új napot jelöl meg a megismételt Közgyűlés megtartására, akkor ismételt meghívót kell valamennyi tagnak küldenie, amelynek szintén tartalmaznia kell a távolmaradás esetleges jogkövetkezményeit is. 
  • A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 2 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.
  • Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kiegészített napirendi pontok szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.
  • Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
  • Az elnök köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
  • az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
  • az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
  • az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

  1. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
  2. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és egy jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.
  3. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét). A jegyzőkönyvet a közgyűlés levezető elnöke, a jegyzőkönyvvezető, és egy erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.

Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott ülésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek. Ha a döntéshozó szerv ülésén hozott határozatot be kell nyújtani a nyilvántartó bírósághoz, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az ügyvezető aláírásával hitelesít.

  1. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
  2. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  3. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  4. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  5. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
  6. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  7. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
  8. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában –  egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.
  9. Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
  10. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
  11. A Közgyűlés a tisztségviselők megválasztásáról, visszahívásáról nyílt szavazás útján egyszerű szótöbbséggel hoz határozatot.
  12. Szavazategyenlőség esetén a határozathozatalt egyszer lehet megismételni, ha a megismételt határozathozatal eredménytelenül zárul az adott kérdést elvetettnek kell tekinteni.
  • A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
  • Határozathozatal ülés tartása nélkül:

23.1. A Közgyűlés ülés tartása nélkül is hozhat határozatot.

23.2. A Közgyűlés ülés tartása nélkül történő határozathozatalát az Elnökség a határozat tervezetének a tagok részére történő megküldésével kezdeményezi. A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az Elnökség részére.

23.3. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során az alapszabály határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az Elnökség részére, mint amennyi szavazati joggal rendelkező tag jelenléte szükséges lenne ülés tartása esetén az Közgyűlés ülésének határozatképességéhez.

23.4. Az ülés nélküli döntéshozatal esetében érvényesek a határozathozatalra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok.

23.5. Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, a legfőbb szerv ülését az ügyvezetésnek össze kell hívnia.

23.6. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül - ha valamennyi tag vagy szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül - az Elnökség megállapítja a szavazás eredményét, és azt további 8 napon belül közli a tagokkal és az érintettekkel. A határozatot írásban, igazolható módon kell közölni a tagokkal és az érintettekkel, s egyidejűleg (ha ilyen létrejön) az egyesület honlapján is közzé kell tenni.

23.7. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

23.8. A Közgyűlés ülés tartása nélkül hozott határozatokról X.15. pont szerinti tartalommal jegyzőkönyv készül, amit az Elnök és két tanú az aláírásával hitelesít.

Elnökség

  • Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra.
  • Az elnökség jogkörei
    • az Elnökség hatáskörébe tartozik mindazon ügyek intézése, amely nem tartozik a Közgyűlés vagy az Elnök hatáskörébe.
    • Az Elnökség jogkörébe tartozik:
  • az Egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
  • az Elnök utasítása a Közgyűlés összehívására
  • részvétel a Közgyűlésen, és válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
  • a működőképesség fenntartása, az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata, és annak bekövetkezte esetén a törvényben előírt intézkedések megtétele.
  • a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése.
  • a tag, pártoló tag felvételéről történő döntés.
  • az Egyesület tagdíjának mértékére, teljesítésének határidejére vonatkozó javaslat megfogalmazása és a Közgyűlés elé terjesztése
  • az ügyrend elfogadása (amennyiben az alapszabályon túl ezt szükségesnek látja az elnökség)
  • az etikai szabályok elfogadása
  • a jogszabály által előírt vagy a működés során szükségessé váló belső szabályzatok kialakítása és Közgyűlés elé terjesztése
  • az éves költségvetés elkészítése és annak a Közgyűlés elé terjesztése;
  • a beszámolók, különösen az Ectv. és a számviteli jogszabályok által előírt éves beszámoló és közhasznúsági melléklet előkészítése és azoknak a Közgyűlés elé terjesztése;
  • Az Egyesület nevével, címerével, logójával és minden a nevéhez kapcsolódó joggal, különös tekintettel a hirdetési, reklám és a tevékenység televíziós, rádiós valamint egyéb elektronikus technikákkal történő közvetítésével kapcsolatos egy évnél rövidebb időre szóló szerződés megkötéséről szóló döntés.
  • Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tarja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 8 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
  • Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.
  • Az elnökség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában –  egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele (kettő fő) jelen van. Szavazategyenlőség esetén a határozathozatalt egyszer lehet megismételni, ha a megismételt határozathozatal eredménytelenül zárul az adott kérdést elvetettnek kell tekinteni.
  • A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
  • akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  • akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  • aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  • akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
  • aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  • aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
  • Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján (ha ilyen létrejön) történő közzétételével egyidejűleg.
  • Az elnökség üléseszemélyes részvétellel elektronikusan is lefolytatható, ha az elnökség tagjainak személyazonossága az igénybe vett elektronikus úton megfelelően igazolható, dokumentálható. Az elnökség ülésének elektronikus úton történő lefolytatása ZOOM, GOOGLE MEET, SKYPE vagy más a célnak megfelelő digitális alkalmazással történhet. Amennyiben a jogszabály az egyesület ügyvezető szerve vonatkozásában az ülés nyilvánosságát írja elő biztosítani kell, hogy az ülést az adott szerv tagjain és az ülés meghívottjain kívül más érdeklődő is – a képi- és hanginformációk együttes fogadása mellett – élőben követelhesse. Ez megvalósulhat a tagok elektronikus személyes jelenlétét biztosító elektronikus hírközlő lehetőség elérésének megosztásával. De biztosítható ettől eltérő, csak az egyoldalú információ közvetítésre alkalmas módon is (pl. YouTube vagy más az élő közvetítést engedő alkalmazással is). Az elektronikus hírközlő eszköz használatával megtartott nyilvános üléseken is ugyanazok számára kell a tanácskozási, véleményezési és döntési jogot biztosítani, mint a személyes jelenléttel megtartott üléseken. Az elektronikus hírközlő eszköz segítségével megtartott ülésen történő részvétel lehetőségéről a személyes jelenléttel megtartott ülésekkel azonos módon kell tájékoztatni a tagokat és nyilvánosságot.
  • Az elnökség írásan és elektronikus levelezés útján is egyeztethet, és amennyiben ezt jogszabály nem zárja ki, ülés tartása nélkül is hozhat határozatot. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal esetében az elnök a határozathozatalt a határozat tervezetének elnökségi tagok részére történő megküldésével kezdeményezi. Az elnökségi tagok a tervezet kézhezvételétől számított 8 napon belül küldik meg szavazatukat az elnök részére. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során is a határozatképességre és szavazásra vonatkozó szabályok az irányadóak. Ha bármelyik elnökségi tag – a tervezet kézhezvételét követő 3 napon belül – ülés megtartását kéri, úgy az elnökségi ülést 15 napon belüli időpontra össze kell hívni.
  • Az elnökség az ülés tartása nélkül hozott határozatairól, valamint az elektronikus személyes jelenléttel megtartott üléseiről jegyzőkönyv készül, amit az Elnök és két tanú az aláírásával hitelesít.

Az egyesület vezető tisztségviselői

  • Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
  • A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
  • Nem lehet vezető tisztségviselő az,
  • akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
  • aki  közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). 
  • akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak.
  • akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
  • Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől
  • Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
  • a./ a megbízás időtartamának lejártával;
  • b./ visszahívással;
  • c./ lemondással;
  • d./ a vezető tisztségviselő halálával;
  • e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
  • f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
  • A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. A lemondást az Elnökség ülésén kell bejelenteni, jegyzőkönyvben rögzíteni kell vagy a lemondást írásban, igazolható módon kell közölni az Elnökséggel.
  • a Közgyűlést 60 napon belül össze kell hívni, hogy gondoskodjon az Elnökség 3 fős létszámának helyreállításáról.
  •  ha az Elnökség tagjai közül a tagok valamelyikének elnökségi tagsága - annak lejártát megelőzően - megszűnik, az újonnan megválasztott tag megbízatása az eredetileg megválasztott tag megbízatási idejének hátralévő időtartamára szól

az Egyesület elnöke: Pál Tamás, 3932 Erdőbénye, Felsőbénye utca 34.

az Egyesület alelnöke: Engel Sándor Györgyné, 3932 Erdőbénye Dombi Sámuel utca 9., Sotkó Valéria

az elnökség tagjai: Bendéné Erdei Emőke, 3932 Erdőbénye Petőfi utca 7., Erdei Emőke

Az elnökség tagjai e minőségükben végzett tevékenységüket ingyenesen végzik, az esetlegesen felmerült kiadásaik alapján költségtérítésre jogosultak.

  • Az elnökség tagjai az e minőségükből fakadó feladatokat meghaladó további (szakmai) tevékenységek kapcsán jogosultak díjazásra, költségtérítésre, valamint arra, hogy másokkal azonos feltételek mellett munkaviszonyt, megbízási, vagy egyéb szerződéses jogviszonyt létesítsenek.

XI.

AZ ELNÖK

  1. Az Elnök az Egyesület önálló képviseletre és az Alapszabályban vagy jogszabályban ráruházott jogkörökben döntésre is jogosult első vezető tisztségviselője.
  2. Az Elnök feladatai
  3. Elnökséget bármikor, de legalább évente egyszer össze kell hívnia
  4. képviseli az Egyesületet
  5. kezeli az Egyesület pénzeszközeit, ennek keretében utalványozási jogkört gyakorol
  6. kezeli az Egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait
  7. vezeti az Egyesület tagnyilvántartását
  8. őrzi a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvet
  9. az Egyesület napi ügyeinek vitele, a nem a Közgyűlés és az Elnökség hatáskörébe nem tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
  10. az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
  11. a Közgyűlés összehívása, a tagság és az Egyesület szerveinek értesítése;
  12. az ügyvezető szerv által összehívott Közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
  13. az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
  14. az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
  15. a munkáltatói jogok gyakorlása az Egyesület munkavállalói felett,
  16. az elnökségi ülések előkészítése és levezetése,
  17. a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak az Alapszabályban megjelölt módon az érintettekkel történő közlése, az iratbetekintés és a beszámoló letétbehelyezésének, közzétételének biztosítása
  18. Az Elnöknek az intézkedéseit a Közgyűlés vagy az Elnökség döntésének megfelelően kell megtennie, döntés hiányában pedig az Egyesület érdekeivel összhangban
  19. Ha az Elnök megbízatása bármely okból megszűnik, az Elnökséget bármely elnökségi tag összehívhatja

XII.

AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE, BANKSZÁMLA FELETTI RENDELKEZÉS

  1. Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.
  2. Az Egyesület elnöke általános képviseleti jogát önállóan gyakorolja. A bankszámla feletti rendelkezésre önállóan jogosult
  3. Az Egyesület elnökét az alelnök helyettesíti.
  4. Az egyesület alelnöke általános képviseleti jogát önállóan gyakorolja.
  5. Az egyesület elnöke felett a munkáltatói jogokat az alelnök gyakorolja.
  6. Az Egyesület Elnöke egyes speciális felkészültséget igénylő, vagy jogszabályok által szabályozott esetekben felhatalmazhatja az Egyesület tagját a szervezet képviseletére. E képviselet nem terjed ki a Közgyűlés, az Elnökség vagy a megválasztott tisztségviselőkre ruházott döntési jogkörök gyakorlására.

XIII.

Az egyesület gazdálkodása

  1. Az Egyesület a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, Egyesület elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható.
  2. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az Egyesület a költségvetési tervét a beszámoló tartalmi elemeinek megfelelően készíti el, oly módon, hogy abban a bevételek és a kiadások egyensúlyban legyenek.
  3. Az Egyesület könyvvezetése, adózása, beszámolása, gazdálkodása (beleértve az alapcél szerinti  és a gazdasági-vállalkozási tevékenységeket is) az Ectv. és egyéb az egyesületekre vonatkozó jogszabályok szerint jár el.
  4. Az Egyesület köteles beszámolóját és közhasznúsági mellékletét az Ectv. szerint meghatározott módon letétbe helyezni, így elősegítve a beszámoló és a közhasznúsági melléklet közzétételét is.
  5. Az Egyesület saját honlapján (ha ilyet létrehoz) legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja a beszámoló és a közhasznúsági melléklet folyamatos megtekinthetőségét.
  6. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
  7. Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott tevékenységére kell fordítania.
  8. Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
  9. Az Egyesület csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.
  10. Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez az alapszabályában rögzített tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.
  11. Amennyiben az egyesület befektetési tevékenységbe kezd, köteles befektetési szabályzatot készíteni, amelyet az Elnökség (ha ilyen létrejön) a Felügyelő Bizottság véleményének kikérését követően fogad el.

XIV.

Az Egyesület megszűnése

  1. Az Egyesület megszűnik, ha:
  2. az Egyesület egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad),
  3. az Egyesület más egyesületekre válik szét
  4. a Közgyűlés megszűnésről határoz,
  5. a Bíróság megszünteti. törli a nyilvántartásból
  6. A legfőbb szerv nem dönthet az Egyesület feloszlásáról, ha az Egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy az Egyesület fizetésképtelenségét a Bíróság megállapította.
  7. Az Egyesület megszűnése esetén a Ptk. a jogi személyek és az egyesületek megszűnésére vonatkozó, valamint a 2011. évi CLXXV. törvény megszűnésre, a civil szervezetek végelszámolása, kényszer-végelszámolása és egyszerűsített törlési eljárására vonatkozó rendelkezéseit kell követni.


XV.

Záró rendelkezések

  1. Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadók.

Záradék:

Alulírott, Pál Tamás, az Erdőbényei Közösségi Kapocs Egyesület elnöke aláírásommal igazolom, hogy jelen, egységes szerkezetbe foglalt Alapszabály megfelel az Alapszabály 2024. október 2. napján módosított, ezen módosítás alapján hatályos tartalmának.

Kelt: Erdőbénye, 2024. október 2.